A kapcsolt vállalkozások ismérvei
Közzétéve: 2022-06-09
Mitől lesz két vállalkozás kapcsolt vállalkozás? Megállapításuk összetett feladat, hiszen nem elegendő a rokoni kapcsolatokat vizsgálni, az üzleti része is érdekes a dolognak. A kapcsolt vállalkozások megállapítására különféle szabályok vonatkoznak, cikkünk összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat!
A kapcsolt vállalkozásokat megállapítását külön vizsgálja a Társasági adóról szóló törvény (Tao. tv.), (melyhez támpontot nyújt az általa idézett Polgári törvénykönyv), a Számviteli törvény, az Art. és az Áfa. törvény is, ezeket vesszük most sorra. A Tao. tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül két vállalkozás abban az esetben, ha többségi befolyás figyelhető meg vagy ha hozzátartozói többségi befolyás áll fenn. Többségi befolyás esetén a természetes személy vagy jogi személy egy jogi személyben meghatározó befolyással bír, azaz a befolyással bíró jogi személy közvetve vagy közvetlenül a vezető tisztségviselői vagy a felügyelőbizottság tagjai többségének a megválasztására, esetleg visszahívására felhatalmazott, így alakítva az ügyletek végkimenetelét. Szintén meghatározó befolyásnak számít, amennyiben a befolyással bíró a szavazatok végkimenetelét tudja szabályozni, például abban az esetben, ha megállapodása van több taggal, részvényessel az azonos szavazásról, akkor, ha így a szavazatok több mint felével rendelkeznek. Szintén egyértelmű a kapcsolt vállalkozás fennállása, ha az előbb említett módon kívül fennáll a többségi szavazat megléte. Közeli hozzátartozók esetén szintén figyelni kell a többségi befolyásra, ugyanis ekkor a szavazati jogokat, illetve a részesedést egybe kell számolni. Ki is minősül közeli hozzátartozónak? Ide sorolható a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott gyermek, örökbefogadó szülő, a mostohagyermek, mostohaszülő, nevelt gyermek, nevelőszülő és nem utolsó sorban a testvér. Mivel a szavazati, illetve részesedési jogokat egybe szükséges számolni, akkor is kapcsolt vállalkozásról beszélhetünk, ha az egyik cég a testvérpár egyik tagjának 100%-os tulajdonában van, míg a másik cég a testvérpár másik tagjának 100%-os tulajdonában. Amennyiben egyikük átadja feleségének a teljes tulajdonjogot, megszűnik a kapcsolt vállalkozás viszony, hiszen sógor-sógornő kapcsolatra nem terjed ki a közeli hozzátartozói viszony meghatározása. A Tao. tv. szerint továbbá kapcsolt vállalkozási viszony áll fent abban az esetben is, ha két vállalkozásnak ugyanaz a személy az ügyvezetője.
A Számviteli törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül az anya- és leányvállalat, továbbá a közös vezetésű vállalkozás is. Adózás szempontjából az Art (2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről) lesz meghatározó, amiben a Tao. tv. (1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról) fogalma lesz az alap a kapcsolt vállalkozások meghatározásánál. A Tao. tv. szerint a fentieken túl kapcsolt vállalkozásnak kell tekinteni az adózó és külföldi telephelyét, illetve külföldi adózó és belföldi telephelyét is. A csoportok ÁFA alanyiság miatt az ÁFA törvény is tárgyalja a kapcsolt vállalkozások meglétét, alapul az Art. meghatározását veszi. Kapcsolt vállalkozások esetén a cégeken belüli értékesítés adóalapja a piaci ár adóalapja akkor, ha a felek közül egyikőjüknek sem 100-as az ÁFA levonási joga.
Léteznek olyan viszonyok, helyzetek mikor nehézséget okoz megállapítani a kapcsolt vállalkozások megléte, viszont összességében elmondhatjuk, hogy biztosan kapcsolt vállalkozásként kell kezelni a cégeket abban az esetben, ha többségi tulajdon vagy szavazattöbbség van jelen, esetleg meghatározó befolyás gyakorlása esetén, közös ügyvezetéskor, továbbá külföldi telephely és külföldi vállalkozás belföldi telephelye esetén is.
Forrás: ado.hu, mkvkok.hu