Mikor történik osztalékfizetés?
Közzétéve: 2020-11-30
Amikor elindítjuk a vállalkozásunkat nem csak a szolgáltatás-nyújtás és a termékértékesítés a cél, hanem a jövedelmezőség és a tartós pénzügyi stabilitás.
A vállalkozás eredményességét az eredmény-kimutatásban tudjuk megvizsgálni. Általában egy meghatározott időszakot – az esetek többségében egy évet - vesszük figyelemben, ahol az adott időszak alatt elért hozamokat csökkentjük a ráfordításokkal. Így megkapjuk, hogy a gazdasági tevékenységet folytatónak milyen eredménye van. Ha a hozam magasabb, mint a ráfordítás, akkor nyereséges. Ellenkező esetben, azaz, ha a ráfordítások magasabbak, mint a hozamok, akkor veszteséges. Esetenként nullszaldós, azaz a hozamok és a ráfordítások összege megegyezik. Ebben az eshetőségben sem nyereséget, sem veszteséget nem realizálhatunk.
Osztalékfizetésről csak nyereség esetén beszélhetünk. A veszteség esetén kifizetett osztalékot a tagoknak vissza kell fizetnie a Társaság részére. Osztalékra az a személy jogosult, aki a Társaság létesítő okiratában megneveztek (alapító, tulajdonos, részvényes). A várható nyereségből, illetve veszteségből tagot kizárni nem lehet. Az okiratban nem csak a személyeket kell megjelölni, hanem azt az arányt, amelyben részesül a tag. Ez lehet a Társaságba bevitt vagyoni hozzájárulás szerinti arány is, viszont meg lehet nevezni más hányadot is. Az osztalék kifizetéséről az éves beszámoló elfogadásával, a taggyűlés dönthet. Osztalékot kizárólag az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalékból lehet fizetni. Amennyiben a társaság törzstőkéje nem éri el a létesítő okiratban meghatározottakat, illetve a kifizetés a társaság fizetőképességét veszélybe sodorná, nem kerülhet sor osztalékfizetésre. Tehát az osztalék alapja akár a már adózott eredmény teljes egésze is lehet. Természetesen a vállalkozás dönthet arról is, hogy nem történik osztalékfizetés, hanem visszaforgatják a realizált nyereséget. Ezt az eredménytartalékban tartjuk nyilván.
Lehetőség van a két egymás követő beszámoló elfogadása közötti időtartamban is osztalékot fizetni. Ezt osztalékelőleg fizetésnek hívjuk. Ekkor figyelemben kell venni, hogy a fizetendő osztalék rendelkezzen kellő pénzügyi háttérrel. Ehhez szükséges egy közbenső mérleget készíteni, amelyet kizárólag csak belső használatra készítenek. Tehát nem nyilvános, így nem kell alkalmazni a „normál” éves beszámoló erre vonatkozó szabályait, azaz nem kell közzétenni és letétbe helyezni. Ebből állapítható meg, hogy a kellő fedezettel rendelkezik-e a vállalkozás az osztalékelőleg kifizetéséhez. Továbbá az előleg nem fogja meghaladni a szabad eredmény tartalékot az adózott eredménnyel növelve.
A kifizetett osztalék után osztalékadót kell fizetni. Ha a jogosult magánszemély, akkor személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséget is von maga után, ez nem szerepelhet a társasági adó bevallásban. Más vállalkozástól kapott osztalék után már nem kell adózni, hiszen osztalékot már az adózott eredményből lehet fizetni (kétszer adóztatás elkerülése). Osztalékadó mértéke: 15%.