Tevékenységi körök rendszere
Közzétéve: 2022-07-06
Vállalkozóként biztosan találkozott már a tevékenységi körökkel, hiszen minden vállalkozás elengedhetetlen része a tevékenység meghatározása. Viszont, a rendszer egészen összetett, egy vállalkozásnak számtalan tevékenysége lehet, amiket TEÁOR, illetve ÖVTJ kódokkal különböztetnek meg. Hogyan is épül fel egy vállalkozás tevékenységi köre, illetve hogyan épülnek fel ezeknek kódjaik? Összeszedtük a legfontosabb információkat.
A tevékenységeket alapvetően kettő csoportba lehet bontani: főtevékenység vagy melléktevékenység (vagy egyéb tevékenység). Lássuk a köztük lévő különbségeket! A főtevékenység a vállalkozás azon tevékenysége, amellyel a legnagyobb hozzáadott értéket termeli. A melléktevékenységgel közös bennünk, hogy a statisztikai egységen kívülire történő továbbadásra szánt termékeket és szolgáltatásokat állít elő, viszont, ahogy a nevében is benne van, a melléktevékenység nem hoz annyi értéket, mint a főtevékenység.
A tevékenységi köröket TEÁOR számokkal jelölik. Egy cég alapításakor szükséges kiválasztani a cég főtevékenységét, illetve amennyiben szükség van rá, további tevékenységi köreit is. Ezeket a mindenkori hatályos TEÁOR nómenklatúrának megfelelően kell jelölni a cégbíróság felé. A főtevékenység és a további tevékenységi körök változását a későbbiekben elegendő a NAV felé bejelenti. Mi is pontosan az a TEÁOR és hogyan épül fel? A TEÁOR jelentése: Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere, aminek alapvető célja a statisztikai adatok gyűjtése, elemzése és értékelése.
A TEÁOR számok felépítése 4 szintből áll:
- Első szint a nemzetgazdasági ágazatot jelöli, összesen 21 ilyen ágazat van, amiket betűvel jelölnek. Ezt a gyakorlatban nem szükséges használni, csak a csoportmegjelölésnél kap szerepet.
- Második szint az ágazat, amiből 88 darab van, amiket 01-től 99-ig számokkal jelölnek.
- Harmadik szint az alágazat, amiből összesen 272-t különböztetnek meg. Az első két számjegy mindig az ágazatból jön, a harmadik pedig ezek variációját jelzi.
- Negyedik szint a szakágazat, amiből összesen 615 darab létezik. Itt már az első három számjegy adott a fenti szintekből, a negyedik adja a szakágazat variációit. Amennyiben a harmadik szint már nem bomlik tovább szakágazatokra, akkor ez a szám 0 lesz.
Tehát a TEÁOR kód a gyakorlatban négy számból tevődik össze, amit a vállalkozás alakulásakor a cégbíróság felé szükséges leadni.
A TEÁOR számnál összetettebb az ÖVTJ szám. Az ÖVTJ az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke, ami általában az egyéni vállalkozók által üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység részletesebb csoportosítása és megjelenése. Az ÖVTJ 6 számjegyből áll, aminek az első 4 számjegye a TEÁOR-ral azonos, az utolsó kettő pedig a tevékenység TEÁOR-on belüli sorszáma. Vegyünk egy példát! A 0119 kódszám a TEÁOR-nak megfelelően az egyéb, nem évelő növény termesztésének kategóriája. Ezt tovább bontja az ÖVTJ kód, például: 011902 - Dísznövény és virágtermesztés, 011903 - Koszorú- és virágkötés saját termesztésű növényből, 011904 - Koszorúalap készítés szalmából és szénából.
Egy vállalkozásnak alapvetően egy főtevékenységet szükséges meghatároznia, viszont számtalan melléktevékenysége lehet, mégis szerencsés, ha csak azok vannak felvéve a tevékenységi körök közé, amiket ténylegesen gyakorol a vállalkozás. Figyelni kell továbbá, hogy egyes tevékenységek engedélykötelesek, esetleg képesítés kötelesek. Mielőtt egy tevékenységet felvesz a vállalkozás, ezeknek mindenképp utána kell járni!
Forrás: bplegal.hu, ksh.hu